A 2022‑es év valóban kivételes volt az arany szempontjából. A jegybankok érdeklődése az eszköz iránt hihetetlenül megugrott, különösen az év második felében (lásd cikkünket: A központi bankok rekord szintű felvásárlásai. 1967 óta nem vásároltak ennyi aranyat). A nemzeti bankok összesen 1 136 tonnával növelték aranytartalékaikat. Egy részletesebb elemzés most azt mutatja, hogy a központi bankok 1950 óta nem vásároltak ennyi aranyat. A történelem során 2022‑ben volt a legmagasabb a vásárlások nagysága.

Ugyanakkor a globális kereslet összességében tavaly is nőtt. A kereslet 2011 óta a legmagasabb szintet érte el, és az előző évhez képest 18%‑kal emelkedett. A befektetési kereslet 2021‑hez képest 10%‑kal, 1 107 tonna aranyra nőtt.

Az arany 2022‑es stabil teljesítménye - az emelkedő kamatlábak és az év nagy részében erős dollár okozta komoly ellenszél ellenére - újra felélesztette a befektetők érdeklődését - olvasható a WGC keddi jelentésében.

Szerinte az amerikai dollár folyamatos gyengülése, a recesszió veszélye, valamint a kötvények és a részvények közötti magas korreláció az aranyat a növekedés irányába tereli. A WGC szerint nehéz megjósolni a központi bankok keresletének további alakulását. A teljes tartalékok növekedésének lassulása nyomást gyakorol egyes bankokra, miközben csökkenti a tartalékok aranyra való átváltásának képességét. Az idei vásárlások ezért némileg mérsékeltebbek lehetnek a részükről.

Nehéz megmondani, hogy a központi bankok miért vásároltak annyi aranyat az elmúlt évben. A rendkívüli volumenű vásárlások azonban azt mutatják, hogy a központi bankok újragondolják a nemesfém hasznosítását. Az arany esetében ez a nagykereskedők érdeklődését jelenti egy olyan időszakban, amikor a bányászati költségek emelkednek. Ez pedig előbb‑utóbb jelentős hatással lesz a sárgafém árára. A központi bankok magatartását és annak következményeit néhány elemző valószínűleg hamarosan megérti majd. Figyelemmel kísérjük a helyzetet, és folyamatosan tájékoztatni fogjuk Önöket.