A központi bankok elsősorban az alapkamatok emelésével próbálnak harcolni az infláció ellen. A Cseh Köztársaság az elsők között emelte 7%‑ra az alapkamatot, a CNB pedig a koronaárfolyam stabilizálásával és masszív intervenciókkal tartja vissza az inflációt. Ha a múltban a központi bankok kifejezetten laza monetáris politikája szelet vetett, ma a pénzügyi piacokat gyakorlatilag minden eszközosztály értékvesztésének vihara sújtja.

A központi bankok korábban túlságosan laza politikájának következményeitől egy hagyományos eszközzel védekezhetünk, mégpedig a fizikai aranyba való befektetéssel. Úgy tűnhet, hogy az arany nem erősödik olyan gyorsan, mint szeretnénk, de nem vehetünk biztosítást, ha már ég a házunk.

A jelenlegi válság kezdete 2019 közepére vezethető vissza. Azóta a sárga fém 71%‑kal értékelődött fel magyar forintban, ami fedezte a három év alatt 31,1%‑os inflációt. Az arany tehát ténylegesen hatékony fedezetet jelent az infláció és a gazdasági válság ellen. Az arannyal kapcsolatos több ezer éves tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy továbbra is biztosítékot jelent pénzügyeink számára. Ez a nemzeti valutákban is megmutatkozik, ahol a nemesfém értékesebb, mint a pillanatnyilag erősebb dollár. Míg az arany ára amerikai valutában több mint 18%‑kal emelkedett 2019 első féléve óta, addig euróban 35%‑kal javult az arany ára.

Az erős dollár, az amerikai gazdaságba vetett bizalom és a központi bankok intézkedései, melyek figyelemmel kísérik az inflációt és nemzeti valutájuk erejét, nagy hatással lesznek az arany árára. Akárhogy is, az arany "bika futásának" forgatókönyve az egyik legvalószínűbb lehetőség. A jövőt azonban nem lehet megjósolni, és a rendkívüli események hatását nem lehet alábecsülni. A hosszú távú befektetési stratégia a legstabilabb. Az arany árának alakulására csak az idő ad majd valódi választ.