Hivatalos pénznemek kontra az arany fizikai tulajdonságai

Első cikkünkben (Az arany megelőzi az eurót: a világnak új második számú tartalékja van!) kiemeltük a globális tartalékok szerkezetében bekövetkezett jelentős változást: az arany megelőzte az eurót, és az amerikai dollár után a világ második legfontosabb tartalék eszközévé vált. 

Ez a változás nem egyik napról a másikra következett be. Hosszú távú trendeket tükröz – geopolitikai feszültségeket, inflációs nyomást és a globális adósság növekedését. Ezért folytatjuk ezt a minisorozatot. A második részben az arany és az úgynevezett "fiat", avagy hivatalos pénznemek közötti legfontosabb különbségeket vizsgáljuk, valamint azt, hogy a központi bankok miért fordulnak egyre inkább az aranyhoz tartalékaik horgonyaként.

 

Hivatalos pénznemek: a bizalom eszközei, nem a biztonságé!

A hivatalos pénznemek (például az amerikai dollár, az euró vagy a kínai jüan) teljes mértékben a kibocsátójukba, azaz az államba vagy annak központi bankjába vetett bizalmon alapulnak. Nincs mögöttük semmilyen eredendő áruérték. Amikor a kormányok növekvő adóssággal, költségvetési hiányokkal és geopolitikai nyomással szembesülnek, ez a bizalom meggyengül. Amikor pedig a pénzmennyiséget valódi fedezet nélkül bővítik, ezek a pénznemek gyorsan elveszítik stabilitásukat.

 

A globális pénzmennyiség időbeli alakulása

 

Csak nézzük meg a pénzmennyiség növekedését az elmúlt években – hatalmas összegű, valós fedezet nélküli, újonnan létrehozott pénz. Ennek természetes következménye az infláció, a valuta leértékelődése és a vásárlóerő csökkenése.

Az aranystandard 1971-es megszűnése óta a dollár értéke körülbelül 85%-kal csökkent. Európa fokozott inflációval és költségvetési nyomással szembesül. Az euró részesedése a hivatalos globális tartalékokban lassan csökken, 2024-ben mindössze 16%-ra esett vissza. A globális adósság jelenleg több mint 324 billió USD, amelynek körülbelül 30%-a strukturális adósság. Ez a növekvő adósságterhelés aláássa a hivatalos pénznemekbe vetett bizalmat, növelve az arany mint „biztonságos menedék” vonzerejét.

 

Az arany egy külön kategória

Az arany nem olyan eszköz, amely ígéreteken vagy intézményekbe vetett bizalmon alapul. A központi bankok által korlátlanul kibocsátható hivatalos pénznemekkel ellentétben az aranykínálat fizikailag korlátozott, a globális készletek évente csak 1,4–2,2%-kal növekednek.

Az arany nem kötődik egyetlen országhoz vagy politikai rendszerhez sem, és nem hordoz magában partnerkockázatot. Értéke nem függ egy állam vagy intézmény fizetőképességétől.

Globálisan elfogadott, időtállónak bizonyult, miközben háborúk, valutareformok és pénzügyi válságok során is megőrizte értékét.

Ezért a központi bankok ma már nem a múlt relikviájaként tekintenek az aranyra, hanem a monetáris stabilitás megőrzésének modern eszközeként. Az arany a tartalékok diverzifikációjának alapkövévé vált – univerzális, szupranacionális és a politikai ciklusoktól független.

 

A bizalom átalakulóban van

Az Európai Központi Bank (EKB) és a Financial Times 2024-es adatai szerint:

• Az arany jelenleg a globális devizatartalékok 20%-át teszi ki, megelőzve az eurót, amely 17% alá csúszott.
• A központi bankok 2024-ben több mint 1 000 tonna aranyat vásároltak – ez a harmadik egymást követő rekordév.
• A hivatalos aranytartalékok összesen 36 000 tonna fölé emelkedtek – ez a legmagasabb szint a Bretton Woods-i korszak óta.
• Ma minden ötödik tartalékdollár aranyalapon nyugszik.

 

Ezek a számok magukért beszélnek: az arany már nem alternatíva, hanem a biztonság visszatérése! 

Felismerve, hogy a hivatalos pénznemek válság idején sebezhetőek, a központi bankok tartalékaik egyre nagyobb részét fektetik aranyba – egy olyan eszközbe, amely túlélte a háborúkat, birodalmak összeomlását és a valutareformokat. 

Az arany visszanyeri korábbi státuszát. Nemcsak biztonságos menedék, hanem rövidesen egy új tartalékpolitika gerincévé is válik. Az arany birtoklása ma a jövő birtoklását jelenti.

Ezért az egyéni befektetőknek is érdemes a fizikai aranyat pénzügyi alapjuk részének tekinteni. Nem csak a nyereség, hanem a stabilitás érdekében is – ahogyan azt ma a központi bankok teszik.