A központi bankok 2023‑ban 1 037 tonna aranyat adtak hozzá tartalékaikhoz, ez minden idők második legnagyobb éves vásárlási üteme. A legnagyobb 2022‑ben volt. A bankok pedig töretlen elszántsággal folytatják a vásárlást, még az emelkedő aranyárak mellett is.

Az Arany Világtanács szerint a központi bankok arany iránti kereslete 183 tonnára emelkedett az idei második negyedévben, ami 6%‑os növekedést jelent az előző évhez képest. A központi bankok az év teljes első felében 483 tonnát vásároltak, 5%‑kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ez új rekordot jelentett a központi bankok által egy év első felében vásárolt aranymennyiség tekintetében.

 

 

Ki vásárolta a legtöbbet?

A legnagyobb vásárló a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) volt, amely júliusban 14,3 tonnával növelte aranytartalékait, ami 2023 novembere óta a legnagyobb havi növekedést jelenti. Lengyelország kifejezetten aktívan vásárolt, az elmúlt négy hónapban összesen 33 tonna aranyat vételezett. Adam Glapiński, az NBP elnöke szerint a központi bank azt tervezi, hogy a fém az ország teljes tartalékának 20%‑át tegye ki. Jelenleg ez 14,8%, azaz 392 tonna.

Az üzbég központi bank is az arany felé fordult, júliusban 10 tonnát vásárolt belőle. Ugyanebben a hónapban India tartalékai 5,4 tonnával nőttek, és mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az ázsiai ország idén minden hónapban folyamatosan feltöltötte aranytartalékait. Jordánia 4,3 tonnát, Törökország 3,8 extra tonnát vásárolt, Katar pedig 2,3 tonnával növelte aranytartalékát.

A Cseh Nemzeti Bank 1,6 tonnát vásárolt, ezzel a teljes aranytartalékát 43 tonnára növelte. A bank 17 egymást követő hónapban folyamatosan feltöltötte tartalékait, és ez idő alatt 31,2 tonnát vásárolt.

 

Miért vásárolnak aranyat a központi bankok?

A központi bankok rendkívül értékes tartalékeszközként tekintenek az aranyra. Az Arany Világtanács idei felmérésében a központi bankok 81%‑a úgy nyilatkozott, hogy a globális aranytartalékok további növekedésére számít. Emellett a válaszadók 29%‑a mondta azt, hogy központi bankja a következő tizenkét hónapban növelni kívánja aranytartalékait, ami a felmérés történetében a legmagasabb szint (2018 óta).

A központi bankok tartalékkezeléssel kapcsolatos döntéseit továbbra is a jelenlegi és a jövőbeli kamatlábak alakulása befolyásolja. A világ különböző fejlett gazdaságaiban működő bankok többsége ezt fontos tényezőként emeli ki. A fejlődő gazdaságok ezzel szemben nagyobb valószínűséggel veszik figyelembe stratégiájukban az „inflációs aggodalmakat”. A jelenlegi ukrajnai és gázai övezeti konfliktusokkal kapcsolatos bizonytalan geopolitikai helyzet, valamint az USA és Kína közötti fokozott feszültségek jelentik a harmadik tényezőt.

 

 

Az aranyvásárlásra és a portfólióban való tartásra vonatkozó döntéseket azonban nem csak a gazdasági feltételek befolyásolják. A nemesfém belső tulajdonságai is szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban.

A bankok többsége egyetért abban, hogy az arany fontos számukra, mint a tartalékaik hosszú távú értékmegőrzője, emellett jelentősnek tartják az arany válságos időszakokban nyújtott teljesítményét és a portfóliódiverzifikációban való hatékonyságát.

Érdekes módon az arany hosszú távú értékmegőrző szerepét tavaly még csak a fejlett gazdaságokban működő bankok 27%‑a tartotta kulcsfontosságúnak, idén azonban már 83%‑uk tekinti fontosnak.

A bankok által lényegesnek vélt egyéb jellemzők közé tartozik az alacsony kockázat, az arany történelmi szerepe és az arany magas likviditása.

Az Arany Világtanács legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy a központi bankok továbbra is érdeklődnek az arany iránt. Akár a geopolitikai feszültségek, akár az olyan makrogazdasági tényezők miatt, mint az infláció és a kamatlábak, egyértelmű, hogy a bankok olyan tendenciákkal és eseményekkel szembesülnek, amelyek a pénzügyi instabilitás kockázatát jelenthetik az egész gazdaságra nézve. Az arany hosszú távú biztosítékként és tartalékaik védelmeként szolgál. Ez az oka annak is, hogy a központi bankok arany iránti kereslete valószínűleg továbbra is erős marad.